A fogaknak számos funkciója van, a rágástól kezdve a beszédképzésen át, egészen az esztétikai funkcióig, ami nagy szerepet játszik a társas kapcsolatok alakulásában. Ahhoz, hogy a fogak épek és egészségesek legyenek, vigyázni kell rájuk, megfelelő ápolással és helyes táplálkozással. A fogak helyes ápolásáról már írtunk, azonban azt is érdemes megismerni, hogy hogy néz ki a fogak felépítése és szerkezete. Ezáltal ugyanis jobban megérthetjük, miért annyira fontos a megfelelő fogápolás, és hogyan tudnak károsodni, megbetegedni a fogak.

Miért fontos megismerni a fog felépítését?

Mi az a fog és mik a legfontosabb funkciói?

A fogak az úgynevezett rágószerv részei. Több fajtájuk van, attól függően, hogy milyen funkciót töltenek be. Ennek megfelelően változhat a külsejük, alakjuk. A fogak számozásáról, típusairól többet ebből a cikkből tudhat meg>>

Az egészséges fogak felépítése 3 fő részből, a foggyökérből, fognyakból és fogkoronából állnak. 

Az emberi fogazat szerepe óriási a szervezet megfelelő működésében. A fogak legfontosabb feladatai: 

  • Harapás és rágás: a táplálék megfelelő előkészítése az emésztőrendszer számára;
  • Hangképzés és beszéd: hiányzó fogak esetén nem tudjuk megfelelően képezni a hangokat, kiejteni a szavakat;
  • Szociális funkció: az ápolt fogsor, egészséges mosoly szerepe jelentős a társadalmi megítélésben, a tökéletes mosoly ma már státuszszimbólumnak is számít;
  • Meghatározza az önértékelést is: ha a fogazat nem szabályos, vagy rosszak, hiányoznak a fogak, az súlyos gátlásokhoz, önbizalomhiányhoz vezethet.

Tejfogak, maradó fogak és fogváltás

Mint sok más emlősnek, az embereknek is két garnitúra fogazatuk van életük során. Gyermekkorban 20 tejfogból áll a fogazatunk. 

Mit kell tudni a tejfogakról? 

  • Gyökerük eleinte fejlett, ezek a gyökerek a fogváltás idejére felszívódnak, emiatt esnek ki a tejfogak;
  • Anyaguk kevésbé ellenálló, így 6-10 év alatt elkopnak, elhasználódnak;
  • Ugyanúgy képesek szuvasodni, mint a maradó fogak, ezért gyermekkorban is nagy figyelmet kell szentelni a fogápolásnak, illetve mellőzni a cukros italok fogyasztását.

A tejfogak kiesése után következik a fogváltás, amely nagyjából 6 éves kortól indul, és 10-11 éves korra lezajlik. Ekkorra már megjelenik a 28 maradó fog, amelyet 18-25 éves kor között követ a bölcsességfogak előbújása. A maradó fogazat tehát összesen 32 fogból áll. 

Milyen problémák jelentkezhetnek fogváltáskor?

A fog felépítése és a fog részei

A fog felépítését kétféle nézőpontból vizsgáljatjuk: vertikálisan, azaz felülről lefelé haladva, és horizontálisan, azaz kívülről befelé haladva. Vizsgáljuk most meg mindkettőt!

A fog részei és szerkezete

A fog felépítése felülről lefelé haladva

A fog három fő részből áll, ezek a következők: 

  • Fogkorona
  • Fognyak
  • Foggyökér

Fogkorona

Ez a fog íny feletti, látható része, amelyet az emberi test legkeményebb szövete, a fogzománc borít. Alakja eltérő lehet a fog típusától függően. Ez a rész felelős a harapásért vagy rágásért, és a hangképzésért is.

Foggyökér

A fog alsó, íny alatti része, a foggyökér, amely a fog állcsonthoz való rögzítéséért felel. Ezt a részt már nem a zománc, hanem a cement borítja, alján lépnek be a fogba a fogbél tápanyagellátásáért és érzékeléséért felelős erek és idegek. 

A fognyak

A foggyökér és fogkorona találkozásánál található a fognyak. A fognyakat jó esetben fogíny borítja, azonban gyulladás vagy rossz fogmosás esetén a fogíny visszahúzódhat. Ilyenkor a fognyak szuvasodása, érzékenysége léphet fel. Fogápolás során ezért különösen figyelni kell az íny és a fog találkozási pontjának alapos tisztítására, ezzel ugyanis meg lehet előzni az íny visszahúzódását és a fognyak betegségeit. 

A fog részei kívülről befelé haladva

Ahhoz, hogy még jobban megértsük, hogyan alakulnak ki a fog betegségei és miért annyira fontos a megfelelő fogápolás, érdemes megvizsgálni a fog felépítése kívülről befelé. 

A fog fő részei kívülről befelé: 

  • Fogzománc (koronai részen) és cement (gyökér részen)
  • Dentin 
  • Fogbél, azaz pulpa

Fogzománc

A fogzománc a testünk legkeményebb anyaga, amely 96%-ban ásványi anyagokból (hidroxilapatit, fluorapatit) áll. A maradék 4% pedig szerves anyagokat és vizet tartalmaz. Ebben a kristályos anyagban nem találhatóak érző részek, idegek. A fogzománc kemény anyagának köszönhetően tudunk harapni és rágni, de nagyon fontos szerepe a fogak külső hatásokkal szembeni védelme is. 

Kevesen tudják, hogy a fog színét csak részben határozza meg a zománc – valójában ennek a vastagsága számít. A fog színét ezen kívül az alatta található dentin határozza meg, minél vékonyabb a fogzománc, annál jobban átüt a dentin sárgás színe. 

A  fogzománc vastagsága eltérő lehet a fog típusától függően, de a fog felületén is változik, egyre vékonyodik a fognyak felé. 

A fogzománcot rengeteg mechanikai hatás érheti, aminek köszönhetően károsodhat. A leggyakoribb sérülés a fogszuvasodás, azaz, amikor kilyukad a fog, de a kopás és elszíneződés is okozhat problémát. 

Cement

A fognyakat és a foggyökeret már nem a fogzománc, hanem a cement védi. Ez már jóval kevésbé kemény anyag, elmeszesedett kötőszövetből áll. Ezért is sérül olyan könnyen a fognyak, ha visszahúzódik a fogíny. 

A fogcement sem tartalmaz ereket vagy idegeket, hanem ebbe ágyazódik bele az úgynevezett gyökérhártya, amely rugalmas rostokból áll, és a fog rögzítéséért felelős. A fog a rugalmas rostoknak köszönhetően képes mikromozgásokat végezni és például a fogszabályozás is ezért lehetséges.

Dentin 

A fog színét meghatározó, a fogbelet körülvevő rész, enyhén sárgás színe van. Nagyrészt szintén szervetlen ásványi anyagokból áll. Egészen vékony, mikrométeres csatornák szövik be, amelyben már találhatók idegvégződések is. Emiatt tapasztalhatunk érzékenységet, ha a dentin megsérül, vagy szabaddá válik. 

A dentin képes minimális alkalmazkodásra és regenerálódásra, de kevésbé ellenálló, így ha a fogzománc átlyukad és a szuvasodás eléri a dentint, akkor már gyorsabban terjed tovább, és fennáll a veszélye, hogy hamarosan eléri a fogbelet. 

Fogbél, azaz pulpa

A fog legbelső része a fogbél, azaz pulpa. Ez egy idegeket, ereket tartalmazó rostos kötőszövet. Fő funkciója a fogak tápanyagellátása és érzékelésének biztosítása. A fogbélben található idegek az ingereket továbbítják a központi idegrendszer felé. 

Ha előrehaladottabb fogszuvasodás alakul ki, akkor a szuvasodást okozó baktériumok elérik a fogbelet, amire a szervezet gyulladásos reakcióval válaszol. A baktériumok által termelt toxinok és a gyulladás elpusztítják a fog élő részét, ami a fog pusztulásához vezet. A fogbélgyulladás fő tünete az erős, nem szűnő, lüktető fájdalom. Ilyenkor már általában nem lehet egyszerű fogtöméssel kezelni a problémát, gyökérkezelésre van szükség. 

Súlyosabb esetben a gyulladás továbbterjed a fog körüli szövetre, cisztát, tályogot okozva. Kialakulhat fogászati gócbetegség is, amely a szervezet egészében súlyos panaszokat okozhat.

Így  talán már érthető, miért annyira fontos a megelőzés, a fogak megfelelő védelme a rendszeres és helyes fogápolással és az egészséges táplálkozással. Ezen kívül érdemes rendszeresen, fél évente ellenőriztetni a fogakat és eltávolítani a fogkövet. Így még időben fény derülhet a fogászati problémákra, a kezelés egyszerűbb, gyorsabb és kedvezőbb áron lesz. 

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben a kivehető fogsorok kapcsán érdekli a fogpótlás menete is, illetve további kérdései merültek fel, kérjük, olvassa el kezelési aloldalunk vonatkozó fejezetét. Az implantációs fogpótlásokkal kapcsolatban pedig itt talál részletes információkat.

dentpoint csapata budapest

Minden egyéb fogászati kérdésben is örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat rendelőnkbe erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!