A legtöbb ember időnként csikorgatja és összeszorítja a fogait. Az alkalmi fogcsikorgatás – orvosi nevén a bruxizmus – általában nem okoz komolyabb gondot, azonban ha rendszeres szokássá válik, a fogak károsodásához vagy elvesztéséhez is vezethet. Emellett állkapocs-, nyak-, fej- és fülfájdalom léphet fel. Cikkünkben most megnézzük, mit érdemes tudni a fogcsikorgatás okairól, kockázati tényezőiről, jeleiről, és hogy mit tehetünk, ha jelentkezik a probléma.

Mit jelent a fogcsikorgatás vagy bruxizmus?

A bruxizmus egy olyan állapot, amikor valaki öntudatlanul összeszorítja a fogait vagy csikorgatja, ami a leggyakrabban alvás közben történik, de előfordul éber állapotban is. A probléma a fogakat és az állkapcsot érintő erőteljes izomműködés eredménye, amely lehet egyoldalú vagy jelentkezhet mindkét oldalon.

Érdekesség, hogy azok az emberek, akik alvás közben összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat, nagyobb valószínűséggel szenvednek más alvászavarokban, például horkolásban és légzési szünetekben (alvási apnoe).

Az enyhe bruxizmus nem feltétlenül igényel kezelést. Azonban súlyosabb esetekben az alábbiakhoz vezethet:

  • állkapocs rendellenességek
  • fejfájás
  • fogak károsodása

Mivel sokaknál a bruxizmus alvás közben jelentkezik, nem is feltétlenül tudnak róla. Ugyanakkor a szövődmények sajnos így is kialakulhatnak, ezért fontos odafigyelni a jeleire.

A fogcsikorgatás ellen számos módszer létezik, például a fogcsikorgatás elleni sín.

Az éjszakai fogcsikorgatás tünetei: miért lehet veszélyes?

A bruxizmusra számos jel figyelmeztethet, nézzük meg most ezeket:

  • fogak törése, meglazulása, elvesztése
  • kopott fogzománc, a fog mélyebb rétegeinek előbukkanása
  • fokozott fogfájdalom vagy érzékenység
  • feszes állkapocs izmok, és az állkapocs nem megfelelő nyílása/záródása
  • állkapocs-, nyak- vagy arcfájdalom
  • fülfájásnak tűnő fájdalom, mely nem fül eredetű
  • halántékból eredő tompa fejfájás
  • az arc belső felének rágásból eredő sérülése
  • alvászavar
  • a fogcsikorgatás olyan hangos, hogy akár a partnert is felébresztheti az éjszaka folyamán

A fogcsikorgatás okai

Bár nem bizonyított, hogy pontosan mi okozza a bruxizmust, de fizikai, pszichológiai és genetikai tényezők kombinációja állhat a hátterében.

Éber állapotban a fogcsikorgatás lelki okai lehetnek olyan érzelmek, mint a szorongás, a stressz, a düh vagy a frusztráció. De előfordul, hogy egy megküzdési stratégia, illetve fokozott koncentráció közbeni szokás.

A fogcsikorgatás kockázati tényezői

Lássuk most, hogy milyen rizikófaktorok növelik a bruxizmus kockázatát:

  • Stressz – A nagy szorongás, stressz, düh és frusztráció fogcsikorgatáshoz vezethet. 
  • Életkor – A fogcsikorgatás gyakori a gyermekek és a tizenévesek körében, különösen alvás közben. Ez felnőttkorra általában megszűnik.
  • Személyiségtípus – Az agresszív, versengő vagy hiperaktív személyiségtípus növelheti a bruxizmus kockázatát.
  • Gyógyszerek és egyéb szerek – A bruxizmus egyes pszichiátriai gyógyszerek, például bizonyos antidepresszánsok –  nem gyakori –  mellékhatása lehet. A dohányzás, a koffeintartalmú italok vagy alkohol fogyasztása, illetve a rekreációs drogok használata növelheti a bruxizmus kockázatát.
  • Egyéb rendellenességek – A bruxizmus összefüggésbe hozható bizonyos betegségekkel, mentális rendellenességekkel, például a Parkinson-kórral, a demenciával, a gastro-oesophagealis reflux betegséggel, az epilepsziával, az éjszakai rémálmokkal, az alvással kapcsolatos rendellenességekkel (pl. alvási apnoe), valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD).

Fogcsikorgatás gyerekeknél

Azt már láthattuk, hogy az életkor is hajlamosíthat a fogcsikorgatásra. A gyermekek körülbelül 15-33%-ára jellemző. A kicsiknél ez általában akkor történik, amikor a tejfogak kibújnak, illetve amikor a maradó fogak megjelennek. A legtöbb gyerek a fogcsikorgatást azután hagyja abba, hogy ezek kinőttek.

A kicsiknél a fogcsikorgatás alvás közben jelentkezik inkább, ébrenlét során nem jellemző.

Bár pontosan senki sem tudja, hogy a gyerekek miért csikorgatják a fogaikat, de a következő tényezők játszhatnak szerepet:

  • helytelen fogazat vagy a felső és alsó fogak közötti szabálytalan kapcsolat
  • betegségek és egyéb egészségügyi állapotok (pl. táplálkozási hiányosságok) 
  • allergia, endokrin rendellenességek
  • pszichológiai tényezők (pl. szorongás, stressz)

A tejfogak csikorgatása ritkán vezet komoly problémákhoz. Azonban okozhat állkapocs fájdalmat, fejfájást, a fogak kopását és állkapocs ízületi megbetegedést, TMD-t.

Mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek fogai kopottnak tűnnek, vagy ha fogérzékenységre vagy fájdalomra panaszkodik.

A fogcsikorgatás elleni sín
elkülönítve tartja az alsó és felső fogakat, megakadályozva a csikorgatást.

A fogcsikorgatás kezelése

Sok esetben nincs szükség kezelésre. Az éjszakai fogcsikorgatás gyerekeknél szerencsére a legtöbb esetben megszűnik a tinédzser kor végére, a felnőttek többsége pedig nem csikorgatja vagy szorítja össze a fogait eléggé ahhoz, hogy terápiát igényeljen. 

Ha azonban a probléma súlyos, a lehetőségek között szerepelnek bizonyos fogászati terápiák, amelyekkel megelőzhető a fogak további károsodása és enyhíthető az állkapocsfájdalom, valamint az egyéb kellemetlen panaszok. Mindig fontos az okok feltárása.

Lássunk most néhány kezelési módot!

Fogvédő fogcsikorgatás ellen, fogcsikorgatás elleni sín

Fogcsikorgatás esetén a fogorvos például fogcsikorgatás elleni sínt vagy fogvédőt javasolhat. Ezeket úgy tervezték, hogy a fogakat elkülönítve tartsák, hogy megszűnjön fogcsikorgatás és a következtében kialakuló károsodás. Készülhetnek kemény akrilból vagy puha anyagból, és a felső vagy alsó fogakra illeszkedhetnek.

Fogászati korrekció

Súlyos esetekben, amikor a fogak kopása érzékenységhez vagy rágás problémákhoz vezet, a rágófelület átalakítására lehet szükség, vagy például korona készítésére a károsodás helyreállításához.

Stressz- vagy szorongás kezelés

Az éjszakai fogcsikorgatás lelki okai között gyakori a stressz, amelynek csökkentésében hatékonyak lehetnek a relaxációs gyakorlatok, a meditáció, a jóga. Amennyiben a fogcsikorgatás szorongással függ össze, mindenképp érdemes pszichológushoz, mentálhigiénés szakemberhez fordulni.

Tudatosság

Amennyiben tudatossá válunk a bruxizmusra, a helyes száj- és állkapocs pozíció gyakorlásával jó eredmények érhetők el. Érdemes erről fogorvossal konzultálni, aki segíteni tud ebben.

Mit tehetünk a fogcsikorgatás ellen házilag?

  • Kerüljük vagy csökkentsük a koffeintartalmú ételek és italok, például a kóla, a csokoládé és a kávé fogyasztását.
  • Mellőzzük az alkoholt. A fogcsikorgatás ugyanis felerősödhet alkoholfogyasztást követően.
  • Ne rágjuk a ceruzát, tollat vagy bármit, ami nem étel. Kerüljük a rágógumizást, mivel az állkapocs izmai így jobban hozzászoknak a szorításhoz, és nagyobb valószínűséggel csikorgatjuk a fogakat.
  • Gyakoroljuk a szorítás és csikorgatás mellőzését. Ha észrevesszük ezt a rossz szokást, helyezzük a nyelv hegyét a fogak közé. Ez a gyakorlat arra edzi állkapocsizmokat, hogy ellazuljanak.

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

dentpoint csapata budapest

Amennyiben a fogcsikorgatással kapcsolatban  – vagy bármilyen más témában – kérdése van, örömmel állunk rendelkezésére.  Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!